A Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet magyar szakosai 16 héten át vettek részt a Közszolgálati kulturális-nyelvi értékek és tartalmak című szakújságíró-tanfolyamon. Az online előadásokat egy 2022. március 25-étől 27-ig tartó szakmai tábora zárta Berettyóújfalun, ahová 24-en érkeztek az ország több egyeteméről (az ELTE-ről, a Metropolitan, Debreceni, a Miskolci és a Nyíregyházi Egyetemről). Az E-nyelv Magazin elméleti képzése után most a gyakorlaton volt a sor. Szayly József (DUE) hazai és külföldi tudományos lapok bemutatására biztatta a hallgatókat, Minya Károly (NYE) címadási, Balázs Géza (ELTE) kreatív írás-gyakorlatot, Bartal Csaba (Múlt-Kor) történelmi témavadászatot hirdetett meg. Győrffy Gábor (Babes-Bolyai Tudományegyetem) az összeesküvés-elméletekre, Pölcz Ádám (ELTE, PKÜ) pedig a magyartanítás színesítését szolgáló Élő magyaróra-sorozatra hívta fel a figyelmet. Az egyetemisták legjobb munkáit a Bolyai Önképző Műhely Bon-BOM című lapja közli (bolyaimuhely.hu).
Az alábbiakban a Nyíregyházi Egyetem hallgatóinak a beszámolói olvashatók.
„Számomra a szakújságírói hétvégének a legjobb és legérdekesebb része a hangulata volt. Az előadások alatt oldott, közvetlen volt a légkör, így bármikor lehetett kérdezni vagy hozzászólni az adott témához. Az előadások színvonala mellett a témák változatossága (pl.: Berettyóújfalu története, tudomány és áltudomány a médiában a koronavírus-járvány idején, történelmi ismeretterjesztés) is hozzájárult a hétvége változatosságához. Az programok után is lehetett kötetlen beszélgetéseket folytatni az előadókkal, hallgatókkal, a felmerülő gondolatokat még részletesebben meg tudtuk beszélni. Azonban nemcsak a szakújságírással, hanem Berettyóújfalu történelmével is megismerkedhettünk a Bihari Múzeum meglátogatása során. Az előadásokon túl a feladatok is érdekesek voltak. Ezek megoldásában igyekeztünk segíteni egymásnak és a hétvége során a hallgatók között is kialakult egy nagyon jó hangulat. A hétvége rövidsége ellenére azt gondolom, hogy sikerült tanulnunk olyan új ismereteket, gondolatokat, amelyeket a későbbiekben is tudunk majd alkalmazni.” (Zajácz Péter Gábor)
„Az E-nyelv magazin szervezésében – az elméleti képzés után – tudományos újságíró gyakorlaton vehettem részt a hétvégén. A helyszín Berettyóújfalu. A város kedvező fekvése és az itt élő emberek szorgalma nyomán Hajdú-Bihar megye bihari térségének gazdasági, kulturális, egészségügyi és oktatási központjává vált. Meghatározó élmény volt ez számomra. Sok neves szakemberrel, előadóval találkozhattam. Az előadások témái nagyon színesek, és hasznosak voltak. Velünk tartott többek között Szayly József (Diákújságírók Egyesületet), aki a hazai és külföldi tudományos lapok bemutatását kérte tőlünk. Balázs Géza (ELTE) kreatív írás-gyakorlatot tartott nekünk, melynek témája Berettyóújfalu két nagy látványossága, a Bihari Múzeum és a zsinagóga voltak. Minya Károly (NYE) tanár úrtól is egy nagyon kreatív feladatot kaptunk: adott szövegeknek kellett címeket adnunk. Bartal Csaba (Múlt-Kor) pedig történelmi témavadászatot hirdetett meg nekünk: véletlenszerű szavakra (pl. Lajka kutya, születésnap, Chervena Lhota) asszociálva kellett cikkeket felépítenünk. Érdekes volt hallgatni a többi résztvevő válaszát, születtek nagyon érdekes gondolatok is. Élményeim alapján szívből tudom ajánlani minden egyetemi diáktársamnak a tudományos szakújságíró képzést. Az elméleti alapozás mellett rendkívül sok gyakorlati lehetőséget is nyújt, továbbá egy remek kis közösség alakulhat ki a gyakorlati hétvége során.” (Károlyi Enikő)
„Idén vettem részt életemben először a tudományos szakújságírói hétvégén, ami Berettyóújfaluban, az Angéla Hotelben került megrendezésre. A szálláshely makulátlan volt és a vendéglátók is minden igényünkre figyeltek. A speciális étrendet követő vendégek számára is lehetőség volt étkezésre. Történelem–magyar szakos hallgatóként kifejezetten élveztem a szakújságírói hétvégét, mivel magyarból és meglepő módon történelemből is rengeteg új tudásra tettem szert. Berettyóújfalut nyugodtan nevezhetjük egy történelmi városnak. Mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik a történelem iránt, ajánlom a városba való látogatást. A szervezők a városban is körbevezettek minket, ami maradandó élmény számomra. Emellett a Múlt-kor főszerkesztője is részt vett a találkozón, akinek előadása alapján beleláthattunk az újságírás és a történelemkutatás világába is. A foglalkozások nagyon családias, baráti hangulatban teltek. Mindenki igyekezett komolyan, de emellett szórakoztató módon megközelíteni a bemutatandó témáját. Minya Károly tanár úr nyelvhelyességi előadásán volt, aki sírva nevetett, mivel mókás példamondatok kerültek bemutatásra. A résztvevők között volt, biológus, kínai nyelvet tanuló, egészségügyi szakember, jogot hallgató, művészeti egyetemről érkező és mérnök is.” (Vadilku Rebeka)
„Amikor meghallottam, hogy lehetőségem van részt venni egy ilyen hétvégén, egy percig sem volt kérdés, hogy elmegyek-e. A csoporttársaimmal együtt már hetekkel korábban elkezdtünk beszélgetni az eseményről, és nagyon izgatottan vártunk mindannyian. Hogy mit tetszett az egészben a legjobban, azt nehéz eldönteni, ugyanis szinte lehetetlen választani a végtelen vendégszeretet, a táj szépsége, a gyönyörű épületek és a szakértők kedvessége és segítsége közül. Úgy fogalmaznék, hogy lehetetlen elmesélni minden élményt, amit kaptunk ezalatt a néhány nap alatt, mégis tartalmasabb és hasznosabb volt, mint eddig bármilyen konferencia vagy tudományos ülés. Amit mindenképpen ki kell emelni, az a vendégszeretet és a szakértők hozzáállása hozzánk, a hallgatókhoz. Nem ismertek minket, idegenek voltunk a számukra, de mégis úgy fordultak hozzánk mind szakmailag, mind emberileg, mintha mindig is ismertek, tanítottak volna minket. Leültek hozzánk, beszélgettek velünk, és bármilyen segítségre volt szükségünk, készségesen válaszoltak, szeretettel segítettek, türelemmel és érdeklődéssel hallgatták végig ötleteinket, amelyekre teljesen nyitottak voltak. Meghallgathattunk komoly szekértői véleményt, ez segített nekünk abban, hogy miben kell még fejlődnünk, csiszolódnunk a szakújságírás területén. Ezek az ismeretek fontosak és értékesek a számunkra, hiszen eddig ilyen páratlan programon nem vehettünk még részt, így a magam és a csoporttársaim nevében is biztosan állíthatom, hogy hálásak és boldogok vagyunk, hogy részt vehettünk ezen az eseményen. Remélem egyszer lehetőségem lesz újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket megismertem itt és újra részt tudok venni egy hasonlóan színes, de ugyanakkor tudományos eseményen.” (Kepics Klára)
